Nyikolaj Gumiljov
Este

E szél milyen nehézkes, szárnyszegett!
Az alkony dinnye, túlérett-repedt,

S kedved volna jól meglökni a fent
Bágyadtan gördülõ fellegeket.

Ily lomha estelen lovait is
Még szilajabbul hajtja a kocsis.

Erõsebben lapátol a halász,
Fejszével dühödtebben hadonász

A favágó — a tölgy recseg, ropog…
S azok, akikre sorsa bízatott

A kozmikus mozgásnak, s kikben ott
Élnek a volt s még nem volt ritmusok,

Õk költik szárnyaló verseiket,
Fölverve a tunya elemeket.

István Baka
(Nikolay Gumilev`s site)

Николай Гумилёв
Вечер

Как этот ветер грузен, не крылат!
С надтреснутою дыней схож закат.

И хочется подталкивать слегка
Катящиеся вяло облака.

В такие медленные вечера
Коней карьером гонят кучера,

Сильней веслом рвут воду рыбаки,
Ожесточенней рубят лесники

Огромные, кудрявые дубы…
А те, кому доверены судьбы

Вселенского движения и в ком
Всех ритмов бывших и небывших дом,

Слагают окрыленные стихи,
Расковывая косный сон стихий.

Стихотворение Николая Гумилёва «Вечер» на венгерском.
(Nikolay Gumilev in hungarian).

In other languages

All translations of this poem →