Vlagyimir Majakovszkij
Te

Eljöttél —
sietve,
s lármák,
testek mögött
egy kisfiúra
esett tekinteted.
Megfogtad őt,
elvetted a szívét,
és játszani kezdtél vele,
mint kisleány,
ha labdát levegőbe vet.
És mind elámul,
minthogyha csodát látna —
hol egy asszony bámul,
hol meg egy leány.
"Ilyent szeretni?
Hisz ez ráugrik a nyakára!
Állatszelídítőnő bizonyára,
az Állatkertből jött talán!"
De én örülök.
Nincs rajtam
iga!
Az örömtől csaknem megbomoltan
ugráltam,
mint lakodalmas indián, vígan —
a jókedv elöntött,
és könnyű voltam.

Gábor Devecseri

Владимир Маяковский
Ты

Пришла —
деловито,
за рыком,
за ростом,
взглянув,
разглядела просто мальчика.
Взяла,
отобрала сердце
и просто
пошла играть —
как девочка мячиком.
И каждая —
чудо будто видится —
где дама вкопалась,
а где девица.
«Такого любить?
Да этакий ринется!
Должно, укротительница.
Должно, из зверинца!»
А я ликую.
Нет его —
ига!
От радости себя не помня,
скакал,
индейцем свадебным прыгал,
так было весело,
было легко мне.

Стихотворение Владимира Маяковского «Ты» на венгерском.
(Vladimir Mayakovsky in hungarian).